A felső légúti vírusos fertőzések, azaz a nátha (annak több, mint 200 kórokozójával) és influenza (mint kiemelt jelentőségű ebben a csoportban) kezelésére az orvostudomány jelen állása szerint elsősorban tüneti kezeléssel tud szolgálni. Ide tartoznak az olyan elengedhetetlen kellékek, mint a szopogatós, feloldós, tablettás, kanalas és ki tudja még milyen gyógyszerek, sok folyadék, C-vitamin tonnaszámra, húsleves, fokhagyma, méz, fokhagymás méz, torma, gyömbér, és még a végtelen számú urbán, vagy inkább rurál legendákban terjedő módszerek.

De a legjobb megúszni lenne az egész macerát ugyebár, és ehhez adott jó ötletet a tavaly oly sokat forgatott infektológia jegyzetem. Ha meg akarjuk óvni magunkat ezektől a kellemetlenségektől, de nem áll módunkban egy pánikszobában tölteni a következő fél évet, akkor bizony csak bizakodhatunk, és önszorgalomból rásegíthetünk kicsit szerencsénkre.

Itt lép a képbe a gargalizálás, aminek hasznát a tudomány, azon belül pedig egy japán kutatócsoport igazolt. Az ötlet nem új, ahogy maga a kutatás sem, 2005-ben publikálták az American Journal of Preventive Medicine c., betegségmegelőzéssel foglalkozó folyóiratban. 387 egészséges önkéntest vizsgáltak, akik közül az egyik csoport mindent úgy csinált, ahogy addig, egy másik jódos fertőtlenítőszerrel öblögetett, a harmadik pedig sima vízzel.

A módszer elég egzakt, ugyanis 20 milliliter vízzel kell öblögetni 15 másodpercen keresztül, ezt egymás után háromszor ismételve, egy nap pedig háromszor elvégezve a rituálét. Magyarul napi 9 vizes öblögetést kell megejteni.

És ez a végtelenül egyszerű módszer a kutatás szerint 35%-kal csökkenti a megfázás előfordulását azokhoz képest, akik nem változtattak addigi rutinjukon. Ráadásul azok, akik mégis megbetegedtek a vizes csapatból, enyhébb tüneteket tapasztaltak a többieknél.

„Ez zseniálisan egyszerű!”- kiálthatnánk fel örömünkben, de a valóság, mint mindig, most is árnyaltabb. Ugyanis mint kiderült, a kutatás módszertana több sebből is vérzik. Csak egy példa: az „akik mindent szokás szerint csináltak” csoport tagjainak 72%-a is öblögetett nagyjából rendszeresen, mivel ez Japánban egy teljesen általános szokás évszázadok óta. Így érthetően nehezebb felmérni, hogy mennyi is a valós haszna az öblögetésnek. Másik zavaros rész a történetben, hogy a kutatók sem tudják egyelőre a pontos hatásmódot, amin keresztül a vizes öblögetés megelőzné a vírusos fertőzés kialakulását.

A vizsgálatot számos másik is követte, de egyértelmű eredményre nemigen sikerült jutni a kérdéssel kapcsolatban. Volt olyan kutatás, amelyik megerősítette a fent említetteket gyerekek körében is, volt, amelyik viszont nem talált összefüggést az öblögetés és a megfázás között.

Így hát az öblögetésről és gargalizálásról nem mondható ki egyértelműen, hogy hatékonyak lennének a felső légúti vírusos fertőzések megelőzésével kapcsolatban.

Amit viszont a szezon elején mindenképp ajánlott, és bizonyítottan hatékony, az influenza elleni védőoltás, elsősorban azoknak, akik a veszélyeztetettebbek közé tartoznak, így az 5 év alatti gyerekek, 65 év feletti felnőttek, várandós kismamák, krónikus tüdő- és/vagy szívbetegek, májbetegek, vesebetegek, legyengült immunrendszerű betegek és cukorbetegek a teljesség igénye nélkül. Természetesen a fent említetteken kívül is mindenkinek ajánlott.

További praktikák közé olyan dolgok tartoznak, amiket remélhetőleg mindenki lelkesen gyakorol. Ide tartoznak:

• Rendszeres és alapos kézmosás, ennek alternatívája az alkoholos bedörzsölő, esetleg szájmaszk.
• Sok pihenés és kellő mennyiségű alvás (tudom, könnyű mondani).
• Ne túrjunk bele a szánkba, szemünkbe, orrunkba, legalábbis ne koszos kézzel!
• C-vitamint, D-vitamint szedjünk bátran, előírásszerűen!
• Amennyire lehet, kerüljük a zsúfolt, zárt tereket! (ez nálunk csírájában hal el, a párom óvodában dolgozik 30 gyerkőc társaságában)
• Lehetőség szerint diszkréten köhögjünk és tüsszögjünk.

Mindezek mellé az öblögetést, mint fakultatív módszert ki lehet próbálni, a lelkes önkéntesektől várom a visszajelzéseket március magasságában!

Az eredeti kutatás összefoglalóját pedig itt olvashatják az érdeklődők:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16242593 

Tetszett a bejegyzés? Érdekel az orvoslás világa a tudomány és a mindennapok szemszögéből is? Kövesd a HealthnStuff Facebook-oldalát, ahol megtalálhatod a korábbi és jövőbeni posztokat egyaránt!