Biztosan tudják, mire gondolok, amikor azt mondom, hogy tehetetlen dühöt érzek. Amikor látják, hogy valami rossz történt, vagy történik éppen, és tudják, hogy ha a fejük tetejére állnak, akkor sem tudnak tenni ellene semmit. Hát ezt éreztem én, amikor elolvastam a cikket, és közvetlenül utána az olvasók kommentjeit.

A cikkel kapcsolatos véleményem tulajdonképpen röviden összegezhető: teljes mértékben egyetértek minden szavával. Leírja, miért is fontos az egészség megőrzése, és a betegségek megelőzése, milyen mutatókban vagyunk elmaradva, és mik az összefüggések. Tiszta sor, de azért kiemelném még egyszer a lényeget: a leghatékonyabb kezelése a betegségnek a megelőzés, második leghatékonyabb az időben történő felismerést követő kezelés, amit rendszerek szűrések révén érhetünk el, a harmadik pedig a már kialakult betegség kezelése. Ahogy haladunk előre a folyamatban, úgy szűkülnek a kezelési lehetőségek.

Ami inkább okot ad a reagálásra, az a kommentekben olvasott mérhetetlen értetlenség, tévhitek hangoztatása, egymás szapulása, indokolatlan sértődöttség, a szövegértési képesség kiadós hiánya és általában a teljesen oda nem illő válaszok sorozata.

Tudom, tudom, úgy kell nekem, hogy egyáltalán elolvasom őket, de mivel a téma mégis csak népegészségügyi vonatkozású, érdekelt, hogy hogyan reagál az internet népe.

Pár gondolat ezzel kapcsolatban:
#1-Azok a kommentelők, akik megsértve érzik magukat a leírtak miatt, vagy úgy gondolják, hogy keményen fogalmaz az orvos, esetleg csak „osztja az észt”, netán úgy látják, hogy szándékosan félrevezetik a betegeket (amit végképp nem tudok hova tenni), nekik idéznék a cikkből: „Barna István szerint ez elég kényes kérdés ahhoz, hogy a kezelőorvos kellő bölcsességgel álljon hozzá, és ne olyan szerepet akarjon kiosztani a betegnek, amelyből az elmenekülne. ››Az a cél, hogy közösen megtaláljuk, mit nyer, és mit veszít a tudatos táplálkozással…‹‹” Hangsúlyozza a közös munka fontosságát, többször is a szövegben, nem próbál parancsot adni. Akinek pedig a „Ne dohányozzon!”, „Figyeljen a helyes étkezésre!”, „Mozogjon rendszeresen!” tanácsok szorongató utasításként csengenek, az ő esetükben valóban nehéz a közös munka. Ezeket máshogy nem lehet elmondani.

#2-Mennyire is drága valójában az egészséges életmód? Én személy szerint kétlem, hogy az ásványvíz drágább, mint a kóla, vagy mindenféle „jegestea”. Kétlem, hogy fejenként két szem alma drágább, mint egy hatlapos, kókuszgolyó, vagy zserbó elkészítése desszertnek. Kétlem, hogy fagyiból, ropiból, chipszből, gumicukorból, energiaitalból, csokispárnából, sportszeletből, fánkból, és hasonló nassolnivalókból kevesebbet enni drágább, mint többet. Kétlem, hogy drágább elmenni esténként fél órát sétálni a szabadban, mint otthon ülni a tévé előtt. Ugyanez igaz a futásra, biciklizésre is, érdemes adni nekik egy esélyt. (Ha kíváncsi, mennyire is hasznos akár napi 5 perc futás, olvassa el ezt!) Higgyék el, rengeteg számít napi fél óra séta.

#3-Vannak, akik szeretnek mindent a genetikára fogni, csak hogy saját felelősségüket elhárítsák. Mindenféle tudományos felméréstől eltekintve szeretnék annyit hozzátenni, hogy a genetika sokkal kisebb részben felelős egy társadalom szintjén a megbetegedésekért, mint az életmód. A génektől alapvetően senki nem hízik el. A táplálkozástól és az otthon gyerekkorban megtanult szokásoktól és mintáktól annál inkább.

#4-Természetesen vannak egyéni történetek, amik látszólag cáfolják, hogy az egészséges életmód annyira jó lenne. „Én bezzeg soha nem cigiztem, ittam, mindig sportoltam, aztán mégis mi történt…” Előre utalnék a következő pontra, az egészségben eltöltött életévekre. Lehetséges, hogy ha nem vigyáz magára az évek alatt, 5-10-20 évvel előbb jelentkezik a betegsége, vagy esetleg sokkal súlyosabb formában. Az egyéni példák, pro és kontra, nem cáfolnak és nem is bizonyítanak semmit a társadalom szintjén.

#5-A bevezető utáni első mondatban előkerül az „egészségben eltöltött életévek száma”. Ez egy rendkívül fontos mutató, amit úgy tűnik, a legtöbben nem nagyon értettek meg. Az egészséges életmóddal és a betegségek megelőzésével (értelemszerűen) tudjuk növelni ezt az időtartamot, javítva életminőségünkön. Nem azt jelenti, hogy soha az életben nem leszünk többé betegek, hanem azt, hogy később.

#6-Tényleg tanuljunk meg felelősséget vállalni saját magunkért! Az egészséges életmód mindenkinek a saját felelőssége, és más nem fogja helyette megtenni a szükséges lépéseket. Egyedül tanácsot tudunk adni egymásnak, de ehhez szükség van egészségtudatos emberekre és befogadó fülekre.

#7-Egy saját keresgélés eredménye kíváncsiságból: A múlt heti nézettségi adatokat megnézve az látszik, hogy a 18:00 órás műsorsávban csak az RTL Klub és a TV2 összesen 1,4 millió embert tart a tévé előtt ülve. Hozzátenném, nem ismerem a méréshez használt módszereket, lehet, hogy van átfedés a két csatorna nézői között, de ez elképesztően magas szám. És itt még nem beszéltünk a többi csatornáról vagy a Facebookot bőszen nyomkodók táboráról. Ezt az időszakot munka/iskola után remekül fel lehetne használni egy kis mozgásra!

Ennél még jóval több mindenről lenne érdemes beszélni természetesen, de hirtelen ennyi fogalmazódott meg bennem. Nagyon elkeseredek mindig, amikor hasonlóan fontos, mindenkit érintő témákra ilyen reakciók érkeznek. Látom, hogy az egészséghez fűződő viszonyunk még mindig nagyon messze áll akár csak az elfogadható szinttől is. Remélem, hogy közös munkával és idővel sikerül pozitív irányba lökni ezt az állapotot.

Ha tetszett a bejegyzés, keresd fel a HealthnStuff Facebook-oldalát, hogy ne maradj le a legfrissebb posztokról!