A legújabb kutatások között böngészve belefutottam egy érdekes tanulmány összefoglalójába, ami egy napjainkban kibontakozó újszerű kezelési móddal kapcsolatban számol be ígéretes eredményekről.

A rosszindulatú daganatok terápiája évtizedek óta három pilléren alapul: a sebészi terápia, kemoterápia és radio-/sugárterápia hármasán, amelyek megfelelően kombinált alkalmazásával kialakultak a különböző eredetű tumorok kezelési stratégiái. Ehhez a triumvirátushoz csatlakozott a 20. század legvégétől (rituximab, 1997.) kezdődően megjelenő, és napjainkban intenzíven kutatott és alkalmazott targeted, másnéven célzott terápiák. Elnevezésük abból ered, hogy a klasszikus kemoterápiás szerekkel ellentétben nem károsítanak minden (tumoros és nem-tumoros) sejtet egyaránt, hanem célzottan egy sejtalkotó, jelátviteli, vagy egyéb hatású molekulára hatva fejtik ki hatásukat.

Ehhez az „újhullámhoz” csatlakozik a biológiai terápiák egy másik ága, amelyről ez a kutatás is szól. Ebben az esetben egy mesterségesen létrehozott, két vírus génállományának kombinálásával létrehozott vírustörzset használnak (PVSRIPO-poliovírus és rhinovírus kombinációja) az egyik legagresszívebb agydaganat, a glioblastoma multiforme kezelésére. Ez a tumortípus sajnos rendkívül nehezen, és jelenleg rossz hatékonysággal kezelhető csak. Gyakran hívják „pillangótumornak” is, mivel az egyik agyféltekéből a másikba tud gyorsan terjedni, és képalkotóval (MR, CT) pillangó alakban rajzolódik ki.

Ez a vírustörzs kizárólag azokat rosszindulatú sejteket támadja, amelyek egy speciális molekulával (CD155) rendelkeznek a felszínükön. Ezek lesznek a daganatos sejtek. Nagy előnyük ezeknek a vírusoknak, hogy a környező egészséges agyszövetet nem fertőzik meg, ezáltal számos mellékhatást előre kiküszöbölnek ezzel a célzott kezeléssel.

Hatásukat pedig több összetevőből adódik össze:

1. Megfertőzik célzottan a rosszindulatú sejteket, majd ezeket elpusztítják, ezáltal elérik a sejt szétesését (lízisét). A szétesés során felszabadulnak a tumoros sejtben található molekulák (antigének), amiket az immunrendszer felismer idegenként.
2. A vírusok szintén megfertőzik az immunrendszer saját sejtjeit, így tulajdonképpen aktiválják Ezek az úgynevezett dendritikus sejtek, amelyek bemutatják az antigéneket a T-sejteknek, hogy „tessék, ha ilyet találtok, azt öljétek meg!”, a T-sejtek pedig így is tesznek, megindítják a „támadást”.

Összesítve tehát ez a kezelési mód megnyitja az utat a szervezet saját immunrendszere előtt a tumorellenes válaszra, és még ad is neki egy kezdő lendületet, hogy kellő intenzitással tudja végezni a dolgát. Így tulajdonképpen a páciens saját immunrendszere viszi véghez a terápiát.

Jelenleg is zajlanak a kezeléssel kapcsolatos klinikai kutatások az Észak-Karolina állambeli Duke University kutatócsoportjának koordinálásával, melyek további eredményeket fognak nyújtani a kezelés hatékonyságáról, és arról, hogyan lesz majd beilleszthető a jelenleg is használt kezelési módok mellé.

A kutatás egyik társvezetője, Dr. Matthias Gromeier kiemelte, hogy az ígéretes eredmények fényében a jövőben az emlőrák, prosztatarák és a rosszindulatú bőrdaganat, a melanoma kezelésére is érdemes lesz kiterjeszteni a vizsgálatokat. Mindenképpen biztató, hogy a jövőben várhatóan egyre több ehhez hasonló célzott és hatékony kezelési mód fog napvilágot látni.

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a HealthnStuff Facebook-oldalát, hogy ne maradj le a legfrissebb hírekről és posztokról az orvostudomány világából!

Ha pedig elolvasnád az összefoglalót eredeti nyelven, azt itt és itt teheted meg.